Önismereti belső utazás aktuális lelki nehézségeink kezelésére, életünk minőségének javítására

                                                   írta: Daxkobler Márta, pszichológus

 A krízishelyzetek, nagyobb kihívások, nehézségek az életünkben rendszerint fájdalmasak, néha kockázatosak, de szinte mindig magukban rejtik a megújulás, fejlődés lehetőségét. Minél inkább ellenállunk a természetesen bekövetkező változásoknak, annál fájdalmasabbnak és stresszesebbnek fogjuk megélni ezt a folyamatot. Ahhoz, hogy a változó körülmények között is kiegyensúlyozottak maradjunk, hogy testünk és lelkünk harmóniáját, természetes megküzdő képességét erősítsük, vagy legalább ne merítsük ki, számtalan dolgot tehetünk.  Íme, néhány javaslat arra vonatkozóan, mi mindent érdemes átgondolni, tudatosítani, átalakítani; milyen kérdéseket érdemes magunknak feltenni. Amikor végighaladunk a szempontokon és kérdéseken, érdemes minden egyes pontnál elidőzni, időt szánni arra, hogy a kérdésekre a valódi belső válaszok önmagunktól megérkezzenek. Nagyszerű, ha tudunk magunknak adni néhány napot, vagy akár hetet, hogy végighaladjunk ezen a belső úton.

1. A legelemibb, alapvető fontosságú szint a fizikai szint. Vagyis testünkről és fizikai környezetünkről való megfelelő gondoskodás. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben és az otthonunkban, rendszeresen időt, figyelmet, energiát kell rájuk fordítanunk. Nagyon fontos a megfelelő táplálkozás (egészséges, változatos, kiegyensúlyozott étkezés), a rendszeres testmozgás (ha épp nincs lehetőségünk kimozdulni, akkor bent a lakásban is), az elegendő folyadékbevitel. Ha szeretettel, tudatosan odafigyelünk testünk igényeire, meg fogja nekünk súgni, hogy mikor mire van szüksége. Otthonunk állapota, tisztasága szintén nagymértékben visszahathat hangulatunkra, befolyásolhatja azt. Ha sok időt tartózkodunk otthon, különösen fontos, hogy olyanná tegyük környezetünket, ahol jól érezzük magunkat. Amikor otthonunkat takarítjuk, vagy kertünket, növényeinket gondozzuk, gondolhatunk arra, hogy egyúttal a saját szívünket is megtisztítjuk, vagy a saját lelkünket is gondozzuk, tápláljuk.

2. Az érzéseink, viszonyulásaink (a kialakult helyzethez, családtagjainkhoz, önmagunkhoz) őszinte tudatosítása és elfogadása segíthet abban, hogy csökkentsük, vagy elkerüljük a stresszhelyzetekre adott tudattalan patológiás (vagy nem adekvát) válaszokat. A tudatosítást elősegítheti, ha kérdéseket teszünk fel magunknak. Például:

• Hogy érzem most magam valójában? (Pl. mint aki elveszített minden kontrollt, irányítást az élete fölött; vagy pl. ingerlékeny vagyok és szomorú; vagy félek attól, hogy megbetegszem, stb.).
• Mi az, ami kifejezetten nehéz nekem? (pl. bízni abban, hogy minden jól alakul; vagy pl. az, hogy nem találkozhatok a szeretteimmel, stb.).
• Mi az, amit élvezek, ami örömmel tölt el? (pl. az, hogy több időt tudok szánni magamra; vagy pl. az, hogy új kihívások jelentek meg a munkámban, amelyek inspirálnak, stb.).

3. Milyen erőforrásokra támaszkodhatok? Mi/ki az, amiben/akiben továbbra is tudok bízni, még a nehéz helyzetekben is?

• Tudok- e bízni a testemben? Tudok-e bízni az immunrendszeremben? Mire van szüksége a testemnek? Hogyan tudom támogatni az egészségemet, erőnlétemet?
• Tudok-e bízni az életben? Eddigi tapasztalataim mit mondanak nekem?
• Tudok-e bízni önmagamban? Eddigi életem során hogyan alkalmazkodtam a felbukkanó változásokhoz, hogyan küzdöttem meg a nehézségekkel?
• Tudok-e bízni családtagjaimban? Az eddigi tapasztalataim alapján számíthatok-e rájuk?
• Opcionális: tudok-e bízni Istenben (vagy valamilyen felsőbb Tudatosságban)? Ha igen, vajon mi (lenne) az, amit Ő most üzen(ne) nekem? Én mit tehetek, hogy megőrizzem/erősítsem a hitemet?

4. Értékrendünk, életünk alapelveinek átgondolása. Használjuk ki ezt az időszakot arra, hogy javítsunk életünk minőségén. Ha tisztáztuk, milyen erőforrásokra támaszkodhatunk, érdemes lehet azt is átgondolni, hogy milyen értékek alapján szeretnénk élni. Mi az, amit mi tudunk és szeretnénk adni? Milyen értékek, elvek, irányok azok, amelyek szeretnénk, ha meghatároznák az önmagunkkal, más emberekkel, és tágabb környezetünkkel (végső soron a bolygóval) való viszonyunkat? Ennek kapcsán a következő kérdéseket mindenképp érdemes lehet feltenni magunknak:

• Mi az, amire szükségem van önmagamtól? (pl. türelem, tisztelet, kedvesség, együttérzés, szeretet, kikapcsolódás, játék, kényeztetés, megbecsülés, megbocsátás, stb..) Mi az, amit meg tudok, vagy szeretnék megadni magamnak?
• Mi az, amire szüksége van a családtagjaimnak, szeretteimnek tőlem. Mi az, amit meg tudok, vagy szeretnék megadni nekik?
• Mi az, amire szüksége van az otthonomnak, környezetemnek, más embereknek, a városnak/községnek/falunak, az országomnak, a természetnek, a bolygónak tőlem. Mi az, amit meg tudok, vagy meg szeretnék nekik adni.
• Mi az, amivel már rendelkezem, és amiért hálás lehetek önmagammal, a családommal, tágabb környezetemmel kapcsolatban? Milyen ajándékokat nyújt számomra nap mint nap az Anyaföld, a természet (pl. étel az asztalomon, a virágok illata, szépsége, a fák által megtisztított levegő, a madarak éneke, stb..). Képes vagyok-e mindezt megbecsülni, vigyázni rájuk, felelősséget vállalni értük?

Ha elmerengünk ezeken a kérdéseken, rájöhetünk, hogy számtalan belső erőforrással rendelkezünk, amelyeknek sokszor nem is vagyunk tudatában. Minél inkább megtaláljuk a biztonságérzetet önmagunkban, annál kevésbé fogjuk szükségét érezni annak, hogy túlzottan kontrollálni akarjuk környezetünket (akár családtagjainkat), annál kevésbé fognak stresszreakciót kiváltani belőlünk a bizonytalan, változó körülmények, és annál inkább ki fogjuk tudni aknázni ezt az időszakot arra, hogy még jobb emberekké váljunk, hogy még inkább harmóniába kerüljünk önmagunkkal és a világunkkal.

Szerkesztette: Daxkobler Márta, pszichológus

Megküzdés a karantén helyzettel, a társas elkülönítéssel

Az izoláció (a karantén) kényszerének vannak általános hatásai, amelyek bárkinél megjelenhetnek, függetlenül attól, hogy milyen okból kell otthon maradniuk, azaz elszigetelődniük a szokványos társas érintkezéstől és szakítaniuk a szokásos tevékenységeikkel és a mobilitásukkal. Az izoláltság egyértelműen stressz-forrás és többfajta negatív érzelem kiváltója lehet. Erre a stresszre jelentkezhet frusztráltság, félelem, szorongás, düh, agresszió, vagy vissza-visszatérő negatív gondolatok, depresszió.

 Az izolációnak azonban különböző hatásai lehetnek annak függvényében, hogy milyen okból kell valakinek karanténba vonulnia. A fent leírt általános hatások is eltérő súlyúak lehetnek az egyéni helyzettől függően, de ezek mellé még felsorakozhatnak további tünetek, Ilyenek lehetnek a következők: frusztráló unatkozás; irritáltság a tájékoztatás hiányosságai miatt; háztartási javakhoz, vagy különféle szolgáltatásokhoz hozzáférés problémái; az anyagi veszteségek gondjai, vagy a fertőzöttség stigmájának terhe. Hogyan lehet az izoláltságból fakadó gondokat, és negatív érzelmeket enyhíteni?

• Maradj aktív az izolációban is! Tartsd meg a korábbi rutinjaidat! Lehetőleg ugyanúgy fix időben kelj fel, mint amikor iskolába, munkába mentél. Tartsd be a megszokott étkezési, tisztálkodási, pihenési időpontokat! Tervezd meg a napirendedet: jelöld ki előre a napi teendőinket! Szervezd meg a bevásárlást, és általában az önellátást.

• Erősítsd a másokkal való kapcsolataid - virtuálisan. Hívás, videohívás, sms vagy közösségi médián keresztül küldött üzenet. Tegyél erőfeszítéseket annak érdekében, hogy rendszeres kapcsolatot tarts azokkal, akik fontosak számodra. Adott esetben ez lehetőséget is nyújthat arra, hogy kapcsolatba lépj azokkal, akikkel már jó ideje nem beszéltél, vagy akikkel kapcsolatba szeretnél lépni.

• Vedd észre, mikor van szükséged egy kis időre, amit csak magadra szánsz. Szánj időt arra, hogy lelassíts, hogy lélegezz, hogy megállj és hogy pihenj.

• Találj kreatív módszereket a másokkal való együttlét élményének megélésére, például nézzetek filmet vagy sorozatot egyszerre, miközben egymással vonalban vagytok. A technológia gyors fejlődése számos új módszert adott a virtuális kapcsolattartáshoz, hogy jobban felkészüljünk a jelenlegi helyzetre.

• Szervezz virtuális találkozókat étkezésekre és beszélgetésre, hogy „megidézd” azt, amikor hétvégén munka után vagy barátaiddal, kollégákkal együtt vagy.

• Kölcsönösen osszátok meg tapasztalataitokat, ötleteiteket, mi működik, mi nem működik. Miközben ez egy közös élmény, mindenkinek saját egyedi körülményei vannak. Beszélj erről barátaiddal, családoddal, munkatársaiddal, ismerőseiddel és másokkal, akikkel kapcsolatban állsz.

• Nyugodtan fordulj a megfelelő hatóságokhoz, szervezetekhez, ha vannak olyanok, akiknek véleményed szerint további támogatásra van szükségük (például egy idős szomszéd). A másoknak nyújtott támogatás kölcsönösen előnyös lehet.

• Összpontosíts arra, amit otthon végezhetsz, ideértve hobbi, projektek vagy egyéb dolgok, amelyekre rég óta időt keresel. Olvass könyveket, tanulj meg valami újat, légy kreatív.

• Menj el sétálni egy csendes helyen, természetesen megtartva a társas távolságot és más alapvető egészségügyi óvintézkedéseket.

• Légy tudatos a hírek befogadását illetően. Bár érdemes folyamatosan tájékozódni és időről időre figyelni az új információkat, húzz meg határokat, hogy ezek az információk ne árasszanak el, és ne keltsenek szorongást. Megfelelő partnerekkel maradj kapcsolatban a hiteles, naprakész információkhoz.

• Gyakorold a tudatos jelenlétet (mindfulness), relaxációt, imaginációt, meditációt, vagy jógát. Függetlenül attól, hogy ez egy fix napközben alkalmazott gyakorlat, vagy csak random időközönként végzett nyújtás, nyugodt és tudatos lélegzés, ez bármikor megtehető és segíthet a feszültség enyhítésében, a jelenlétben és abban, hogy továbbra is két lábbal a földön állj.

• Maradj bizakodó - emlékeztesd magad arra, hogy ez a kérdés minden szinten a nap 24 órájában a legnagyobb figyelmet kapja, és folyamatosan új segítségnyújtási stratégiákat dolgoznak ki és léptetnek életbe.

• Emlékeztesd magad arra, hogy bár ez kihívást jelent, a társadalmi távolodás fontos és pozitív lépés, amelyet ha megteszel, kétségkívül pozitív hatással lesz a jelenlegi helyzetre.

• Miközben ezt az időt félelmetesnek és elszigeteltnek élheted meg, ne feledd, hogy mindannyian együtt vagyunk ebben az ügyben!

Irodalom:

https://eap.partners.org/Coping_and_Overcoming_Isolation_during_Social/Physical_Distancing.asp

Fordította S. Vera, maga is önkéntes elkülönítésben :)

Pszichológiai vonatkozású tájékoztató a koronavírussal kapcsolatban. A Magyar Pszichológiai Társaság Katasztrófapszichológiai Szekciójának ajánlását átdolgozta és kiegészítette: Ercsey Dániel Botond pszichológus és Cserép Csongor tanácsadó szakpszichológus

Készítette: Mátyási Emese, pszichológus

Mi a koronavírus és miért félünk tőle?

A koronavírusok már az 1960-as évektől ismert kórokozók. Ez nem egy ismeretlen helyzet, hanem sokkal inkább számunkra szokatlan, hisz a minden napjainkra van hatása, fenekestől felfogatja azt. Tehát akkor nézzük meg, hogy mik azok a koronavírusok. Nevüket a koronára emlékeztető kis felszíni kitüremkedéseikről kapták.  Az új koronavírust kezdetben 2019-nCoV (új koronavírus) névvel illették. A SARS-CoV-val (Severe Acute Respiratory Syndrome - súlyos heveny légúti tünetegyüttes vírusa) való rokonsága alapján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára átnevezték SARS-CoV-2-re. Az általa okozott betegséget hívják COVID-19-nek (COVID: coronavirus disease - koronavírus okozta megbetegedés 2019) amely a jelenlegi világjárványt okozza.

Leginkább cseppfertőzéssel terjed: köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel kerül a környezetbe, majd a közelben tartózkodó másik emberre. Fertőzött felületek és tárgyak megérintésével a vírus a kézre kerülhet, az arc, a száj, az orr érintésével bejuthat a szervezetbe. Azonban bizonyos, hogy az egyszerű fertőtlenítőszerek elpusztítják, mint a virucid (vírusölő) hatású fertőtlenítőszerek. Megfelelő az alapos, legalább 20 másodpercig tartó, szappanos kézmosás, illetve alkoholos kézfertőtlenítők használata is. Felmosáshoz, takarításhoz is használjon fertőtlenítő tisztítószert! Szellőztessen gyakran!

Mégis milyen kihívásokra kell felkészülni a koronavírus terjedése miatt?

            Először is ez a számunkra kevésbé ismert helyzet (az önkéntes karantén, a bevezetett intézkedések) az egész korábbi életformánkat felborítja, és ez önmagában is igen erős stressz-forrás (stresszről és hatásáról lentebb*). Félünk a vírusfertőzésektől és emellett teljesen megváltozik a napi életvezetésünk, megváltoznak a kapcsolattartási-, tanulási- és munkamódjaink. Túl sok új szokást és megküzdési módot kell kialakítanunk egyszerre.  A szokásos viselkedési rutinjaink elvesztésének kellemetlensége mellett sokaknak komoly egzisztenciális nehézségekkel is szembe kell nézniük.

Miért is félünk a vírusfertőzésektől?

            Ezt a pszichológiai kérdést jól szemlélteti a pár évvel ezelőtti ebola járvány hatása, amely Afrikára mért súlyos csapást. Amerikában mindössze 10 ebola fertőzésről tudtak akkor, de számos amerikai lakos élt át mély, akár bénító félelmet, pedig jópárezer kilométerre voltak Afrikától, a fertőzött kontinenstől. A média alkotta meg a fearbola kifejezést (az angol félelem és az ebola szavak összerántásából) az irracionális félelem, rettegés megfogalmazására (APA, 2015). Azzal, hogy a média elénk tárja a vírus fertőzését benyom minden vészjelzőt, hiszen ez bizonyos korosztály és bizonyos egészségi állapotban lévő egyénekre halálos megbetegedés, láthatatlan, szinte kivédhetetlen, ez egyszerűen magyarázza a pánik kialakulását. Ez a küszöb alatti ijesztő hatás hat ily módon akár bénítóan az emberre, ebből következik az aggódás, a stressz, amely rombolja és leépíti az immunrendszert.

            Másik megközelítés a kontroll. Az ember szereti, ha az ő kezében van az irányítás, ha beveszi a megfelelő vitamin mennyiséget és mozog, sportol, testét fitten tarja tehát saját egészségét és életét ő irányítja. Vannak olyan események, amelyek kibillentenek ebből a kényelmes, biztonságot sugárzó kontrollált életből. Hiszen vannak olyan váratlan események, amelyeket nem lehet befolyásolni. Ha megtörténik ez a kontroll vesztés akkor jelenik meg a stressz, mint a szervezet egy automatikus vészreakciója. A félelem – ha nem is a koronavírustól – jogos lehet, hiszen megesik, hogy nem mi irányítjuk életünk minden mozzanatát. Ez mindenkit megrémíthet.

Hogyan küzdjünk meg a vírusfertőzés miatti szorongásunkkal, pánik-érzésünkkel? Mit tehetünk a megelőzés és csökkentés érdekében?

            Ahogy azt már fentebb megtárgyaltuk a szorongás akkor keletkezik, amikor veszélyt érzékelünk, vannak olyan esetek amikor a veszély megfoghatatlan, avagy nehéz „fogást találni rajta”, hisz nem tudni mivel állunk szemben. Ilyen esetekben aligha lehet védekezni ellene, a szervezet szorongás formájában küldi a vészjeleket. A szorongás társulhat veszély-, védtelenség- és kiszolgáltatottság- vagy akár pánik érzéssel. Ez a szervezet biológiai védekezése és mindez teljesen normális addig amíg el nem hatalmasodik.  Amikor már rohamokban tör elő a szorongás akkor pánikbetegségről beszélünk: sajátos fizikai és pszichés kísérőjelenségekkel társul pl. légszomj, kapkodó légzés, szapora szívverés, mellkasi fájdalom, remegés, zsibbadás, halálfélelem stb. Ha ilyen tüneteket észlel valaki, akkor telefonon keressen fel szakembert (orvos, pszichiáter, pszichológus), vagy a https://vecsesmental.blog.hu/ oldal alján található egyéb, ingyenes vonalak egyikét. Mégis honnan tudjuk, hogy a szorongás, a pánik-érzetünk már túlmegy az átmeneti normális vészreakción? Gondolataikat teljes mértékben a koronavírus tölti ki, annyira ezzel foglalkoznak, hogy akadályozza a mindennapi életet, akár kapcsolataikat is megzavarja. Előfordulhatnak testi tünetek is, amelyek annyira erősek, hogy szakemberért kiáltanak. Van, hogy mindezekre a környezet figyel fel. Ha valakinél ilyet érzékelünk, akkor szóljunk, figyelmeztessük és segítsünk neki megérteni érzéseit és gondolatait, és szakembert felkeresni, ha szükséges.

            Tehet ez ellen, azzal, hogy minél jobban megismeri az eddig ismeretlen veszélyforrást. Fontos tudatosítani, hogy egy egész tudós hadsereg dolgozik azon, hogy a vírus ellen megoldást találjanak. De mi magunk is tehetünk megelőző lépéseket az ügyben, ezáltal magunkhoz vesszük a helyzet irányítását, a kontrollt amenniyre csak lehet. Tudjuk hogy kikre a legveszélyesebb és hogy cseppfertőzéssel terjed. Ez a két tény máris eszközöket ad a kezünkbe a védekezéshez. Betartjuk a higéniai szabályokat, elkerüljük a csoportos rendezvényeket. Ellenségünk láthatatlan marad, de nem kiismerhetetlen és ez által nem legyőzhetetlen!

Felhasznált irodalom

Magyarország Kormánya (2020). Tájékoztató oldal a koronavírusról. Gyakori kérdések. https://koronavirus.gov.hu/gyik

Pszichológiai vonatkozású kérdések és válaszok a koronavírussal kapcsolatban (2020). http://mpt.hu/2020/03/17/pszichologiai-vonatkozasu-kerdesek-es-valaszok-a-koronavirussal-kapcsolatban/

Miért félünk a vírusoktól? (2020). https://www.pszinapszis.com/miert-felunk-a-virusoktol

Stacy L (2015). An epidemic of fear. American Psychological Association (APA).  Vol 46, No. 3. Print version: page 46.  https://www.apa.org/monitor/2015/03/fear

Vírusveszély és pszichológia (2020). http://mipszi.hu/cikk/200313-virusveszely-pszichologia

Készítette: Mátyási Emese, pszichológus

Koronavírussal kapcsolatos gyermeki reakciók 3 különböző korosztályban

Hogyan segíthet gyermekének?

Ez az anyag segít, hogy mely hivatalos oldalakról tájékozódhatunk a koronavírussal kapcsolatban. Mindemellett támpontod ad, hogy lássuk és megértsük, hogy különböző korosztályú gyermekek hogyan reagálhatnak és szülőként hogyan segíthetnek ebben a jelenlegi megváltozott helyzetben.

Érdemes kiválasztani néhány megbízható forrást, melyről tájékozódhatunk:

• https://koronavirus.gov.hu/
• https://www.nnk.gov.hu/index.php/lakossagi-tajekoztatok/koronavirus
• https://unicef.hu/koronavirus/

Beszéljenek erről a gyerekekkel.

• Mi a jelenlegi helyzet? Mit jelent ez ránk nézve?
• Mik az esetleges veszélyek? (Eloszlatni a gyermekek kétségeit, figyelembe véve azonban, hogy ne ébresszünk bennük félelmet.)
• Megelőzéssel kapcsolatos lépések, mind közösségi, mind egyéni szinten! Mik azok a lépések, melyeket a családból mind meg tudunk tenni?

A gyermekek életkorukból adódóan más és más módon reagálhatnak a kialakult helyzetre. Az alábbi táblázatban mutatunk néhány példát:

Felhasznált irodalom:

A segédanyagot a The National Child Traumatic Stress Network (NCTSN) állította össze (2020). Segédanyag szülőknek/gondviselőknek a koronavírussal (COVID19) való családi működéshez. Magyar nyelvre történő fordításában segédkezett: Pál Kata Dorottya, Barnabás Helga, Patassy Dávid

Játékok otthonra gyerekeknek:

 Készítette: Horváth Laura, pszichológus

1. Építs bunkertkartondobozból, vagy székekből, plédekkel - képzeld azt, hogy egy lakatlan szigeten élsz, tervezd meg a mindennapjaidat
2. Játssz kincskeresőset a lakásban - itt a szülő is az, aki elrejt kisebb-nagyobb dolgokat a lakásban, és készít hozzájuk egy "térképet", de akár egy nagyobb gyerkőc is vállalhatja az elrejtést és térképrajzolást, ekkor a szülők lesznek, akik megkeresik a kincseket
3. Kreatívkodj műanyag kupakokkal - Mutatunk néhány szuper ötletet, amihez csak kupakokra lesz szükséged »
4. Tanulj nyelvtörőketés rendezzetek nyelvtörő-versenyt! Nézd meg ezt a gyűjteményünket: 55 nyelvtörő gyerekeknek »
5. Gyárts gyurmából menő járműveket - Mutatunk pár ötletet »
6. Készíts egyedi társasjátékot,rajzold meg a táblát és írd össze a szabályokat
7. Hajtogass papírbólkülönféle dolgokat, például sótartót vagy hajót, aztán tarts hajóversenyt a fürdőkádban - Így készül a hajó, a kocka vagy a sótartó »
8. Piknikezz a nappaliban: teríts meg egy nagy kendőn, vidd oda az evőeszközöket, tányérokat, aztán invitáld be a családot - később lefestheted vagy lerajzolhatod, milyen volt
9. Tarts a családdal közös moziestet popcornnal- készíts hozzá jegyeket, szedj belépőt, teremtsd meg a helyszínt. De akár rövid ismertetőt is tarthatsz a filmről, utánakereshetsz a színészeknek, plakátot tervezhetsz
10. Rajzold meg a lakókörnyezetedtérképét
11. Ország-városozzatoka szülőkkel vagy testvérekkel
12. Menj el egy múzeumba virtuálisanés írj belőle élménybeszámolót
    Aquincum virtuális túra »
    Mezőgazdasági múzeum virtuális túra »
    British Museum virtuális túra » (angolul)
    Párizsi Louvre virtuális túra »
13. Fűzz nyakláncot pillecukorból / pattogatott kukoricából / puffasztott kukoricából / száraz szarvacska tésztából
14. Tanulj meg valamit, amit nem tudsz:cipőfűzőt bekötni, nyakkendőt kötni, szöget beverni, varrni, kötni, fonni, jó móka! De új szavakat is megtanulhatsz, minden napra 1-1 új szót.
15. Szülőknek, ha vannak testvérek: állíts össze egy mini-vetélkedőtolyan kérdésekkel, amik a lakás alapján megválaszolhatók (pl. sorolj fel 3 dolgot, ami piros; milyen tárgy nincs a konyhaasztalon; hány ablak van a lakásban, stb.). A gyerekek nyugodtan keresgélhetnek, nézelődhetnek a lakásban, hogy megválaszolják a kérdéseket
16. Vágj ki régi magazinokból képeket,ragaszd be és rendszerezd azokat füzetbe témák szerint, például: állatok, időjárás, lakberendezés, divat
17. Nézz szuper természetfilmeket ingyenesen online- A Filmdzsungel Stúdió ingyenessé tette számos természetfilmjét, dokumentumfilmjét, érdemes innen válogatni »
18. Készítsd ABC-s tornagyakorlatokat (kisebb gyereknél a szülő, nagyobb gyereknél bízd rá az ötletelést) - az abc minden betűjéhez írj egy-egy gyakorlatot (pl. 5 gugolás, 3 szökdelés, 2 fekvőtámasz, fuss ki a konyháig és vissza...) , és a családban mindenki a saját nevét "kirakva" elvégzi a gyakorlatokat
19. Írj karanténnaplót- hogyan telnek a mindennapok, mit szoktál csinálni, milyen kint az időjárás, hogy érzed magad
20. Ha nem volt elég az állatnézegetésből, nézz állatos webkamerákat: a több mint 100 élő kamera között van itt kiskutyás, cicás, majmos, és még sok minden más webkamera - naplózd a látottakat »
21. Keresd meg Google Maps-ena kedvenc helyeidet: az iskolád, a játszóteret, a nagyi házát - ha van testvéred vagy a szüleid ráérnek, versenyezzetek: ki talál meg előbb egy bizonyos épületet, utcát?
22. Wc-papír gurigából kedves asztali díszek, lakásdekorációk készülhetnek. Minél színesebb, annál vidámabb hangulatot kölcsönöznek majd a gyerekszobának.
23. Ugróiskola otthon: csak egyszerűen ragaszd meg az ugróiskolát szigetelőszalagból vagy festőszalagból a parkettára, és már indulhat is a móka!
24. Pet palack bowling

A bowling egyik előnye, hogy csapatban, de akár egyedül is lehet játszani. Sok minden nem kell hozzá, mint 10 darab pet palack és egy kisebb méretű nehezebb labda. A pet palackokat negyedig töltésétek meg vízzel vagy homokkal - annyira legyen nehéz, hogy a letarolásuk ne lehessen egyszerű. Állítsátok fel a bábukat a képen látható módon. Előre beszéljétek meg a játékszabályt, amivel mindenki egyetért, például azt, hogy ki honnan guríthat, melyik gurításért, illetve fennmaradt bábuért mennyi pontszám vagy levonás jár. Ha ketten vagy többen játsszátok, akkor jegyezzétek fel a pontszámokat, hogy a játék igazi verseny lehessen.

25. Zokni báb: Eltűnt a fél pár zokni, és sehol sem találod? Kivételesen semmi gond! A meglévő félpárból készítsetek érdekes bábfigurákat, amivel később órákig képes lesz eljátszani a lányunoka. Hasznájatok gombokat, zsinórokat, régi, megunt ruhadarabok zsebeit - hogy minél érdekesebb zoknilények születhessenek. Adjatok mindegyiknek nevet, kapcsoljatok hozzájuk személyiségjegyeket, és már kezdődhet is a színház!
26. Amerikából jöttem, mesterségem címere- a népszerű játékban foglalkozásokat kell elmutogatni a többieknek úgy, hogy a foglalkozás első és utolsó betűjét árulod el. Aki kitalálja, a másik mit mutogat, legközelebb az áll ki mutogatni.
27. Marokkó/Mikádó- egy csomag fapálcikát az asztalon szétszórunk, a feladat, hogy minél több pálcát felvenni úgy, hogy a többi ne mozduljon meg. Bár léteznek speciális fapálcikák a játékhoz, akár egy csomag színes ceruzával vagy filccel is játszhatjátok.
28. Mi van a kendő alatt?

Személyek száma: 2-6
Kellékek: 8-10 apró tárgy vagy játék a környezetből
Kategória: megfigyelés, taktilitás, memória, kis helyigényű játék

Megmutatjuk a gyereknek/gyerekeknek, hogy mi minden van az asztalon. A tárgyakat jól megnézheti magának. Aztán el kell fordulnia, e közben a kérdező átrendezi a terepet, majd letakarja a tárgyakat egy sállal.
A kitaláló benyúl a sál alá, és ki kell tapogatnia, hogy az adott tárgy mi lehet az előzőek közül.
Minden helyes találat 1 pont. Gyűjtsétek a pontokat!

29. Rajz barkochba (3-6 éveseknek)

Személyek száma: 2-4
Kellékek: lap, rajzeszköz
Kategória: kreativitás, kézügyesség, rajzkészség

Az egyik játékos gondol valamire. A másik játékosnak ki kell találnia, hogy a társa mire gondolhat - de nem kérdez, hanem rajzol. A rajzra születnek meg az igen-nem feleletek.

30. Mi tűnt el az asztalról? (3-12 éveseknek)

 Személyek száma: 2-6
Kellékek: 8-10 apró tárgy vagy játék a környezetből
Kategória: megfigyelés, memória, kis helyigényű játék

A gyerekek életkorának megfelelő mennyiségű tárgyat (játékokat, apró tárgyakat) tegyünk ki az asztalra.
A játékos(ok) rövid ideig nézhetik a tárgyakat. Aztán el kell fordulniuk. Egy tárgyat leveszünk az asztalról, és átrendezzük a tárgyak sorrendjét.
A többiek visszafordulnak, és ki kell találniuk, hogy mi tűnt el.
Lehet gyorsaságra is játszani: ki találja ki előbb vagy lehet gyűjteni a pontokat - ez esetben papírra kell felírni az eredményeket, és minden helyes választ egy idő után pontozni lehet.

31. Mindent fordítva játék (5-8 éveseknek)

Személyek száma: 10-
Kellékek: -
Kategória: szórakoztató társasjáték, szülinapra is alkalmas játék

Kinevezünk egy mókamestert, aki mutatja a különböző gyakorlatokat. Minden gyakorlatnak az ellenkezőjét kell elvégezni. Például, ha a mókamester hangosan nevet, akkor a játékosoknak sírniuk kell; ha felemeli a kezét, akkor a többieknek le kell tenniük; ha a mókamester jobbra hajlongásokat végez, akkor mindenkinek balra hajlongásokat kell végezniük.
Aki elrontja az kiesett. Aki nyer, az lesz a következő mókamester.

32. Ki vagyok én? Játék (5-12 éveseknek)

Személyek száma: 6-10
Kellékek: papír, ragasztószalag
Kategória: barkochbaszerű csoportos játék jó sok humorral

A csoport tagjai körbe ülnek, egymással szemben. Mindenki kap egy cetlit, amit a homlokára ragasztanak a többiek. A cetlin egy mesehősnek (Piroska) vagy közös, valós ismerősnek (Juli néni az osztályfőnök) neve szerepel.
Az adott személynek ki kell találnia, hogy ő ki lehet.
Mindenki-mindenki cetlijét/feliratát látja, csak a sajátját nem látja senki.

Elindul a körjáték, mindegyik feltesz egy kérdést. Például "valós személy vagyok?". Ha a válasz igen, akkor kérdezhet egy továbbit. Például "lány vagyok?". Ha a válasz igen, akkor tovább faggatózhat a kiléte felől. Ha a válsz nem, akkor a következő játékosra kerül a sor, ő fog kérdezni. Amikor újra az illetőre kerül a sor, akkor az előző kör információi után próbál ügyesen tudakozódni. A cél, hogy mihamarabb kitalálja mindenki, hogy ki ő valójában.
Nagyon humoros játék, amit szülinapi zsúrokon, családi eseményeken lehet órákig játszani.

33. Pakolom a bőröndöm (6-12 éveseknek) Személyek száma: 2-10
    Kellékek: -
    Kategória: hallás utáni emlékezet, memorizálás
    
    Az első játékos elkezdi, és ezt mondja: "Pakolom a bőröndöm, és teszek bele egy bicskát”.
    A következő folytatja: "Pakolom a bőröndöm, teszek bele egy bicskát és egy sajtot”.
    A következő e képen: "Pakolom a bőröndöm, teszek bele bicskát, egy sajtot és egy finom szalonnát"...
    - egészen így folytatódik. Az esik ki, aki elvéti a felsorolást. Aki nyer, pontot kap. Gyűjtsétek a pontokat!
34. Ki-kivel-mikor-hol-mit csinált (8-12 éveseknek) Személyek száma: 2-10
    Kellékek: lap
    Kategória: szórakoztató társasjáték, játék utazáshoz, kreativtás
    
    Vicces játék írástudó gyerekeknek. Az első játékos leírja a papírra a választ arra a kérdésre, hogy Ki?. Például „a szomszéd néni”, majd behajtja a papírt úgy, hogy ne látszódjon, hogy mit írt. A következő játékos leírja a választ arra a kérdésre, hogy kivel. Például „a macskával”, ő is behajtja és adja tovább a papírt. A további kérdésekre adódnak válaszok, tehát Mikor? Hol? Mit csinált?.
    
    A kör végén kihajtogatják a papírt, és felolvassák a mondatot. Nagyon vicces mondatok születnek, a játékot emiatt hosszú ideig lehet játszani.

Ide kattintva tudja elindítani az imaginációs gyakorlatot
Készítette: Daxkobler Márta, pszichológus