Vírus és karantén, ahogy én élem meg

írta: Takács Eleonóra, családsegítő munkatársa

Attól, hogy valaki családsegítő vagy esetmenedzser ugyanolyan megküzdési stratégiákra van szüksége egy egy felmerülő nehézség, váratlan helyzet kapcsán, mint bárki másnak. Ugyanúgy nehézséget jelenthet számára is a váratlan helyzet, újra kell építenie magát, az életét

Ez alól én sem vagyok kivétel.....én is csak ember vagyok :) 

Tervezős típus vagyok. Akkor érzem magam biztonságban, ha jó előre mindent eltervezek. Van A,B,C tervem minden eshetőségre. Ilyenkor tudok nyugodt és magabiztos lenni. Minden más kilendít erről a nyugalmi pontomról.

Több krízis is volt már az életemben, amiket így vagy úgy túléltem, feldolgoztam, építkeztem a romjaiból. :) 

Idén is már decemberben terveztem az éves szabadságot, táblázatosan a nyaralást, ki hol lesz. Mindent.

Aztán jött ez az új helyzet a vírussal, a veszéllyel.  

Bezárták a sulit, kérték, hogy ne vigyem óvodába a fiam.

Megijedtem!!!!!

• Hogy fogok dolgozni?
• Mi lesz a terveimmel?
• Mi lesz a nyárral?
• És egyáltalán meddig tart ez?
• Hogy lesz fizetésem?

De nem volt rá válasz. Senki sem tudta. Csak egyvalami volt biztos, a bizonytalan. Nekem személy szerint egy rémálom volt, hogy még a következő hetet sem tudtam eltervezni, nemhogy hónapokkal előre.

Olyan szintű szorongásom lett, hogy kezdtek testi tüneteim is lenni. Ténylegesen lebetegedtem. Derekam nagyon fájt, a náthám nem akart elmúlni sehogysem, és hasonlók.

Ezután újabb sokk ért. A férjem munkaidejét csökkentette a cég. A bérkiesés mellett a plusz juttatásokat is megvonták. Így a családi bevétel is megcsappant.

Nehezen, de rájöttem, hogy lehet ezt túlélni pszichésen.

A karantén szabályok engem kísértetiesen emlékeztettek arra az időszakra, mikor a lányom a koraszülött intenzíven volt. Pontosan ismertem a kézmosási, fertőtlenítési protokollt. Mostam minden ruhaneműt, amit az utcán viseltünk. Ez nyugalommal töltött el. Volt egy régi emlékem, mikor ezek nagyon fontos, alapszabályok voltak. Ismerős volt és biztonságot adott ennek a rutinnak az ismerete. Hozzáteszem ugyanilyen megnyugtató lehet bármilyen rutin ilyen helyzetben. Az interneten is láttuk, hogy ezt a stratégiát mások is felfedezték. Többen a képzőművészet felé, alkotás felé, segítő körök szervezése felé fordultak.

Rövid távon kezdtem gondolkodni nagyon koncentráltan, nem gondoltam tovább, mindig csak a következő apró lépésre, feladatra.

Aztán már képes voltam kifelé is figyelni. Figyeltem a környezetem, az embereket. Mindenki rémült volt, feszült és ideges. Tudtam, hogy nekik is kéne egy szelep, ahol finoman leereszthetik ezt a feszültséget. Erre kiválló a sport, a rutin feladatok, kézműveskedés.....

Elkezdtem vicceket olvasni, hogy a gondolkodásom is átállítsam a pozitívumra.

 Nagy horrorfilm rajongó vagyok, de a felbukkant feszültség miatt jó ideje nem néztem már horror filmet. Csak laza, vicces történeteket, komédiákat kerestem a neten és a hétköznapokban is.

És azzal bíztatom magam, hogy minden nehézség, krízis lehetőség is egyben. Lehetőség arra, hogy új alkalmazkodási, túlélési stratégiát ismerjek meg, alakítsak ki. Fejlődöm általa. Csak kicsit el kell engedni a kényelmes, megszokott technikákat.

Mint a hinta. Kilendül majd visszatér. Mi pedig szédülünk, mégis kacagunk.  

 És egy intim vallomással zárom soraimat: Most, hogy talán nem sokára visszaáll az élet a régi medrébe azon izgulok, hogy akkor az hogy lesz????

Mert szorongani mindig kell ...... Vagy nem????

:) :) :)    

Készítette: Mátyási Emese, pszichológus

Otthoni bezártság, izoláció

Mi is ez a jelenség? Milyen hatásai vannak? Mit tehet az ember?

A jelenlegi helyzetben, a rendelkezések értelmében sokan kényszerülnek arra, hogy otthon maradjanak. Az egyén számára már önmagában is problémát jelent az izoláció, a bezártság, a folyamatos veszélyhelyzet, a monotónia és a fokozott munkaterhelés. Hozzáadódnak mindehhez a kiscsoportos létből fakadó személyközi stresszforrások: a különbségek, a nemi szerepekkel kapcsolatos kérdések, a személyes konfliktusok és a vezetéssel kapcsolatos esetleges problémák. Mindezekre a stresszválaszok széles skálája lehetséges. [i] A The Lanclet nemrégiben publikált arról, hogy a karanténnak jelentős pszichológiai hatásai lehetnek. Ezt erősíti meg a 2003-ban megírt másik tanulmány, amely a SARS-kitörést vizsgálta. Az idegességtől kezdve az alvászavarokon át a stressz különböző fajtái jelenhetnek meg. Alapvetően az emberek társas lények. A cikk szerint a fő stresszfaktorok (amik okozhatják a stresszt) a karantén helyzetben: a megfertőződéstől való félelem, a frusztráció, az unalom, az információhiány, a pénzügyi veszteségek, a megszokott ellátás hiánya és a betegség stigmája. A karantén és ezáltal az izoláció elhúzódása (ha nincs valamilyen otthon végezhető tevékenység) súlyosbítja a szorongást, a tehetetlenség érzését, és a depressziót. [ii]

Mi az az izoláció? Mik az általános hatásai?

Az izoláció, azaz a külvilágtól való elszigetelődés, amikor a szokványos társas érintkezéseiket, a szokásos tevékenységeiket és a mobilitásukat megszakítják az emberek. Az izoláltság egyértelműen stressz-forrás és többfajta negatív érzelem kiváltója lehet.  Az elszigeteltség mentális terhei közé tartozik a karantén helyzet ezen időszakában, hogy felborul a megszokott napirend, megcsappannak az értelmes feladatok, kevesebb az inspiráló inger, beszűkül a társas érintkezés, sokaknál anyagi nehézségek lépnek fel, ráadásul a megszokott megküzdési stratégiák egy része sem áll rendelkezésre: nem lehet lemenni edzeni, nem lehet elugrani egy moziba vagy a barátokhoz. Mindezek következtében felbukkanhatnak vagy felerősödhetnek a fent már említett negatív érzelmek közül:

1. Félelem és szorongás

Jogos az aggodalom a saját és szeretteink egészsége miatt. Az egymásnak gyakran ellentmondó információk és naponta változó szabályok miatt érthető az is, ha valaki attól tart, hogy nem tudja beszerezni a mindennapokhoz szükséges ellátmányt. Szorongató érzés, ha rajtunk áll mások jólléte, különösen, ha az ő gondozásuk miatt nem tudjuk ellátni a megszokott munkánkat.

2. Lehangoltság és unalom

Van, aki nem tud dolgozni, vagy más mindennapos elfoglaltságairól kell lemondania, szomorúvá, levertté válhat, az elnyúló elszigeteltségben pedig beüt az unalom, nyomasztóbbá válhat az egyedüllét, felerősödhet a magányosság érzése.

3. Düh, ingerlékenység, frusztráció

Az izoláció velejárója lehet, annak érzése, hogy leszűkült az átvitt értelemben vett mozgásterünk, a személyes szabadságunk, mindez pedig könnyen vezet frusztrációhoz. Előfordul, hogy az egyén a korlátozó intézkedéseket bevezető hatóságokra haragszik, mások azokra az emberekre, akik nem kezelik kellő felelősséggel a helyzetet, így veszélybe sodornak másokat.

A koronavírus terjedése közepette mi magunk is megfigyelhetjük magukon és a környezetükben élőkön a jeleket, amelyek a mentális egészségi állapot romlására utalhatnak. A főbb tünetek:

• Általános aggodalom és a betegségtől való félelem
• Megváltozott alvási és étkezési szokások
• Álmatlanság, vagy koncentrációs zavar
• A krónikus egészségügyi problémák súlyosbodása
• Fokozott alkoholfogyasztás, dohányzás, vagy droghasználat.

Mit lehet tenni?

Emberek tömegesen néznek most szembe hetekig tartó karanténnal, vagy legalábbis azzal, hogy gyakorlatilag megszűnik a társasági életük. Az egyének maguk is tehetnek azért, hogy otthon megőrizzék mentális egészségi állapotukat. A CNBC pszichológusok 11 tanácsot gyűjtöttek össze, amelyek segíthetnek.

1. Napi rutin kialakítása. Öltözz át a pizsamádból, tusolj le és készíts egy listát arról minden reggel, hogy mi az aznapi célod, ezzel a produktivitás és a normalitás érzetét keltve.
2. Nap beosztása. Találj olyan elfoglaltságokat, amik megtörik a napod és amennyire lehet, a különböző tevékenységeket más-más környezetben végezd.
3. Odafigyelés a testre. Táplálkozz egészségesen, aludj sokat és tornázz, akár online edzések segítségével, vagy csak nyújts, és meditálj.
4. Mások segítése. Ha nem kötnek szigorú izolációs szabályok, akkor ezt könnyen megteheted, például elintézheted a bevásárlást azoknak, akik akadályoztatva vannak.
5. Kapcsolattartás. A technológia vívmányainak köszönhetően tarthatod a kapcsolatot a kollégáiddal, a családoddal, a barátaiddal, akár telefonon, akár videóhívásokkal, akár chateléssel.
6. Limitált a médiafogyasztást. Megbízható forrásokból tájékozódj a legfrissebb információkról, de ne hagyd, hogy túlterheljen a híráramlás és a közösségi média.
7. Gyógyszerkészlet feltöltése. Ha szükséges, akkor a rendszeresen szedett gyógyszereidből kérj a szokott időszaknál hosszabb időre receptet, és váltsd ki őket, hogy a karantén alatt is hozzájuss.
8. Ne unatkozz. Olvass, sorozatozz vagy kezdj el egy olyan otthoni projektet, ami eddig az időhiány miatt halasztódott. A lényeg, hogy mentálisan aktív maradj.
9. Kiégés kerülése. Ha otthonról dolgozol, akkor állíts fel szigorú szabályokat a munkaidődre vonatkozóan és tarts is be őket.
10. Fókuszálj a pozitívumokra. Figyeld a pozitív híreket is és legyél hálás azoknak, akik fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy minél előbb megoldják ezt a nehéz szituációt.
11. Egyszerre csak egy napra koncentrálj. Ne tekints túlságosan messzire a jövőbe, és emlékeztesd magad, hogy ezek csak átmeneti intézkedések és hogy nem vagy egyedül velük.[iii]

Ajánljuk a pszichológiai eszköztárban megtalálható neves, hazai pszichológus Bagdy Emőke professzorasszony pszichofitness videó összeállítását!

https://vecsesmental.blog.hu/2020/04/15/bagdy_emoke_pszichofitnesz_gyakorlatok#more15614446

Felhasznált irodalom

[i] Ehmann Bea, Balázs László (2015). A sarkvidéktől a világűrig: A pszichológiai tartalomelemzés alkalmazása izolált kiscsoportok vizsgálatára. Magyar Pszichológiai Szemle. 2015, 70. 4/2. 723-742.

[ii] Samantha K Brooks, Rebecca K Webster, Louise E Smith, Lisa Woodland, Simon Wessely, Neil Greenberg, Gideon James Rubin (2020). The psychological impact of quarantine and how to reduce it: rapid review of the evidence. The Lancet. Published online February 26, 2020 https://doi.org/10.1016/ S0140-6736(20)30460-8

[iii] Psychology experts share their tips for safeguarding your mental health during quarantine. Published 2020 Mar. 20. Friday 3:42 AM, Updated 2020. Mar. 20. Fri, 4:04 AM https://www.cnbc.com/2020/03/20/coronavirus-tips-for-protecting-your-mental-health-during-quarantine.html

MPT (2020). Pszichológiai vonatkozású kérdések és válaszok a koronavírussal kapcsolatban

http://mpt.hu/2020/03/17/pszichologiai-vonatkozasu-kerdesek-es-valaszok-a-koronavirussal-kapcsolatban/

HVG (2020).  6 tipp az Amerikai Pszichológiai Társaság útmutatója alapján.

https://hvg.hu/pszichologiamagazin/20200326_Igy_orizhetjuk_meg_mentalis_epsegunket_az_izolacioban

Bagdy :

"... felajánlom szabad felhasználásra azt a gyakorlat-sorozatot, amelynek ötösfogata egyenként is, összekapcsolva is jól használható mind a helyzeti feszültségek kezelésére, mind pedig (rendszeres gyakorlással) az önálló belső szabályozó képesség kialakítására. Az ingyenesen, reklámmentesen elérhető hanganyagok, podcast epizódok öt része itt elérhető:"

> Pszichofitness 1 - Testünk üzenetei
https://soundcloud.com/bagdyemoke/pszichofitness1

> Pszichofitness 2 - Szorongáscsökkentés
https://soundcloud.com/bagdyemoke/pszichofitness2

> Pszichofitness 3 - Jó reggelt kívánok! Napindító belső koncentráció
https://soundcloud.com/bagdyemoke/pszichofitness3

> Pszichofitness 4 - Jó napot kívánok! Pszichoszervíz
https://soundcloud.com/bagdyemoke/pszichofitness4

> Pszichofitness 5 - Jó éjszakát kívánok! Altató
https://soundcloud.com/bagdyemoke/pszichofitness5 

15 tévhit a koronavírussal kapcsolatban

Készítette: Mátyási Emese, pszichológus

Mint minden természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet esetén megjelennek a súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. Jelen összeállítás az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült. Célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

Az új koronavírus (2019-nCoV) megjelenése, gyors terjedése váratlan kihívások elé állított bennünket, az egész emberiséget érintő pandémiáról van szó. A betegség tüneteit nagyjából ismerjük, mechanizmusát már kevésbé, hosszú távú egészségi hatásait pedig egyáltalán nem. A járvány egyéb következményei (pl. gazdasági válság, politikai kihatások) is beláthatatlanok jelenleg. A hazai és nemzetközi sajtó napi szintű tájékoztatást ad a vírus terjedéséről, megbetegedési statisztikákról, hatósági rendelkezésekről és a járvány terjedésének megelőzését szolgáló teendőkről.

A súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló, „valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások most is, mint minden más természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet esetén megjelennek Ezeket az állításokat is az ismerethiány, az áltudományos megállapítások feltétel nélküli elfogadása alapozza meg. A problémák kezelése rengeteg feladatot hárít a szakértőkre, és emiatt kevesebb energia jut a félrevezető, esetenként ön- és közveszélyes hiedelmek cáfolatára. Pedig ebben az esetben is szükség van arra, hogy a közvélemény hiteles információt kapjon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült összeállításunk célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

A 2019-nCoV emlősökről (valószínűleg denevérről és/vagy tobzoskáról) terjedt át az emberre. Erősen fertőző, magas lázat és potenciálisan halálos kimenetelű légúti megbetegedést, illetve tüdőgyulladást okozhat.

Tévhitek

1. A hideg időjárás és a hó nem pusztítja el az új koronavírust
   Semmi okunk azt feltételezni, hogy a hideg időjárás elpusztítja az új koronavírust vagy más betegségek kórokozóit. Az egészséges ember normális testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül a külső hőmérséklettől, illetve az időjárástól. Ez kedvező feltételt teremt a vírus tovább éléséhez és terjedéséhez.
2. A forró fürdő nem akadályozza meg az új koronavírus-fertőzést

Azzal, hogy forró fürdőt veszünk, nem tudjuk megakadályozni, hogy az új koronavírussal megfertőződjünk. Az egészséges ember normális testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül attól, milyen hőfokú vízben fürdik, illetve zuhanyozik. A rendkívül forró vízben történő fürdés ráadásul káros is lehet.

3. A koronavírus nem terjed a szúnyogcsípéssel

A mai napig semmilyen bizonyíték vagy adat nem támasztja alá, hogy az új koronavírust terjeszthetik szúnyogok is. Az új koronavírus légúti vírus, amelyet a fertőzött személyek elsősorban a köhögéskor vagy tüsszentéskor a levegőbe juttatott cseppekkel, nyálcseppekkel vagy orrváladékkal terjesztenek. Kerülje azoknak a közelségét, akik köhögnek vagy tüsszögnek!

4. A kézszárítók nem pusztítják el az új koronavírust

A kézszárítók nem alkalmasak az új koronavírus elpusztítására. Ha meg akarja védeni magát, tisztítsa meg gyakran kezét alkoholos kézfertőtlenítővel, vagy mossa meg alaposan szappannal és vízzel. A koronavírussal szembeni védekezés leghatékonyabb módja a gyakori kézmosás. A kézmosás eltávolítja a kezekről az esetleges vírusszennyezést, és ezzel megelőzi, hogy a szeme, szája vagy az orra megérintésével megfertőződjön. A kézmosás után alaposan szárítsa meg a kezét papírtörlővel vagy meleg levegős kézszárítóval.

5. Ne használjunk UV-lámpát a kéz vagy más bőrfelületek fertőtlenítésére!
   Az ultraibolya lámpákat nem szabad a kéz vagy más bőrfelületek sterilizálására használni, mivel az ultraibolya sugárzás bőrirritációt okozhat.
6. A hőszkenner csak a lázas koronavírusos betegeket szűri ki
   A hőszkenner segítségével hatékonyan ki lehet szűrni az új koronavírus-fertőzés miatt belázasodott (a normálisnál magasabb testhőmérsékletű) embereket. Azokat a vírushordozó fertőzötteket viszont egyáltalán nem lehet kiszűrni hőszkennerrel, akik nem lázasodnak be. Ez azért van, mert a fertőzöttek általában 2–10 nap lappangási idő után betegszenek csak meg, és azt követően lázasodnak be.
7. Az egész test alkohollal és klórral való permetezése nem jó módszer a koronavírus-fertőzés elkerülésére
   Hiába permetezi be valaki az egész testét alkohollal vagy klórral, nem öli meg azokat a vírusokat, amelyek már bejutottak a szervezetébe. A klór vagy alkohol egész testre permetezése viszont roncsolja a nyálkahártyát (vagyis a szemet és a szájat), és a ruhát is könnyen tönkreteszi. Azonban fontos, hogy az alkohol és klór is nagyon hasznos lehet más felületek fertőtlenítésére a megfelelő használati utasítás betartása mellett.
8. A tüdőgyulladás, illetve az influenza elleni védőoltások nem védenek az új koronavírus ellen
   A tüdőgyulladások elleni védőoltások, mint a pneumococcus vagy a Haemophilus influenza B (Hib) elleni védőoltás, sem nyújtanak védettséget az új koronavírussal szemben. Ez az új vírus annyira különbözik a korábbi vírusoktól, hogy külön védőoltást kell kifejleszteni ellene. A WHO támogatásával a kutatók már világszerte dolgoznak az új koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésén. Bár a fenti védőoltások nem hatásosak az új koronavírus ellen, más légúti betegségek ellen jól védenek, és feltétlenül ajánlottak az egészség védelme érdekében.
9. Az orr sóoldatos öblítése nem előzi meg a koronavírus-fertőzést
   Nincs bizonyíték arra, hogy az orr sóoldatos öblítése megvédené az embereket az új koronavírus-fertőzéstől. Az eddigi adatok alapján az elképzelhető, hogy az orr rendszeres sóoldatos öblítése egy megfázás esetében valóban gyorsítja a betegségből való felépülést. Ugyanakkor az orr öblítése nem akadályozza meg a légúti fertőzések kialakulását.
10. A fokhagyma fogyasztása nem véd meg a koronavírus- fertőzéstől
    A fokhagyma egészséges élelmiszer, amelynek lehet némi antimikrobiális hatása. Ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a fokhagymafogyasztás megvédené az embereket az új koronavírustól.
11. Az új koronavírus minden korosztályt megfertőzhet, de az idősek és krónikus betegségben szenvedők esetében általában súlyosabb a betegség lefolyása
    Az új koronavírus bármilyen életkorú embert megfertőzhet. Az idősek és krónikus betegséggel élők (pl. asztma, cukorbetegség, szívbetegség) esetében viszont jóval nagyobb a valószínűsége a fertőzés súlyosabb lefolyásának.
    A WHO azt javasolja, hogy életkortól függetlenül mindenki védekezzen a vírus ellen, és különösen figyeljen a keze tisztán tartására, illetve igyekezzen elkerülni mások megfertőzését köhögéssel, tüsszögéssel.
12. Az új koronavírus-fertőzés nem gyógyítható antibiotikumokkal
    Az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, csak a baktériumokra hatnak. Az új koronavírus (2019-nCoV) egy vírus, ezáltal az antibiotikumok nem alkalmazhatók megelőzés vagy kezelés céljából. Előfordulhat azonban, hogy koronavírusos betegek kórházi ápolásuk során antibiotikumos kezelésben részesülnek a lehetséges bakteriális szövődmények elhárítása érdekében.
13. Egyelőre nincs az új koronavírus megelőzésére vagy kezelésére alkalmas gyógyszer
    Jelenleg nem létezik kifejezetten az új koronavírus megelőzésére, kezelésére kifejlesztett gyógyszer. A vírussal megfertőződött betegeket azonban a tünetek enyhítése érdekében kezelni kell, a súlyos betegeknek pedig kiemelt ellátást kell kapniuk. Néhány, kifejezetten a koronavírus kezelését célzó módszert már vizsgálnak, és ezek hamarosan a klinikai tesztelés fázisába is léphetnek. A WHO számos partnerével együtt segíti a kutatási és fejlesztési erőfeszítések gyorsítását.
14. A vízivás nem véd meg a koronavírustól
    Hamis állítás: Ha nem iszik az ember elég vizet, a koronavírus képes behatolni a légcsőbe, onnan pedig a tüdőbe. Legalább 15 percenként kell vizet inni ahhoz, hogy a vírus a gyomorba kerüljön, és a gyomorsav végezzen vele.

A valóság: Ez nem igaz. A jelenleg ismert légzőszervi betegségekből kiindulva semmi sem bizonyítja, hogy ez a módszer működne. Az emberek egyébként is az orrukon lélegeznek be, úgyhogy ez a módszer, még ha igaz lenne is, akkor is csupán a szájat védené, az orrot nem. A sós vízzel való gargarizálás sem véd meg a vírustól.

15. Lélegzet-visszatartással nem lehet megállapítani a fertőzöttséget
    Téveszme: Ha valaki legalább 10 másodpercig vissza tudja tartani valaki a lélegzetét köhögés nélkül, akkor nem beteg, mert ez azt bizonyítja, hogy nincs fibrózis a tüdőben.

A valóság: Ez nem igaz. Amikor valaki akut vírusfertőzésben szenved, akkor valóban nehezére eshet nagy levegőt venni köhögés nélkül, hiszen a légutak irritáltak. Ez ennyit jelent. Fibrózis kapcsán semmit nem jelent, annak ellenére, hogy a fibrózisban szenvedő betegnek valóban nehezére eshet nagy levegőt venni. Továbbá az, hogy valaki vissza tudja tartani a lélegzetét 10 másodpercig, még nem jelenti azt, hogy nem lehet koronavírussal fertőzött.

Forrás: www.tudomany.hu

https://tudomany.hu/cikkek/a-who-osszeallitasa-a-koronavirus-koruli-tevhitekrol-110490

Kedves Szülők, Gyerekek!

A Vecsés és Környéke Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ a járvány ideje alatt sem hagyja magára a lakosságot. Telefonos, online kapcsolattartással az óvodai és iskolai szociális segítők a távoktatás ideje alatt is várják a megkereséseket az alábbi elérhetőségeken, hétköznapokon 10-14 óra között:

Csillagné Gonda Mariann: +3630/157-3267, gondamariann.ovisuli@gmail.com

• Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium (Vecsés)
• Mosolyország Óvoda (Vecsés)
• Bálint Ágnes Óvoda (Vecsés)
• Czövek Olivér Református Óvoda (Vecsés)

Hangyál Nikolett: +3630/162-0806, hangyalniki.kolett@gmail.com

• Andrássy Gyula Általános Iskola (Vecsés)
• Halmi Telepi Általános Iskola (Vecsés)
• Tündérkert Óvoda (Vecsés)

Jávor Ilona: +3630/157-4572, javor.ilona.ovisuli@gmail.com

• Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola (Vecsés)
• Nemzetiségi Óvoda (Vecsés)

Dora- Gali Rita: +3630/157-3269, doragalirita.ovisuli@gmail.com

• Laky Ilonka Általános Iskola (Ecser)
• Cserfa Kuckó Óvoda (Ecser)
• Andrássy utcai Óvoda (Ecser)